Kaptam új laptopot, úgyhogy írok már ide, ezzel gyakorolva a kétujjas gépelést, amit anno az MSN fejlesztett nálam hipergyorsra. Egyébként beköltöztem a 'mostmártényleg' végleges helyemre, egy nyáron összeházasodott pár mellé. Teljesen érthető, hogy engem választottak lakótársnak. Együttélésünk alatt vagy eldöntik, hogy soha, de soha nem akarnak maguknak gyereket, ami nem is lenne meglepő az első kétnapi 21423 hozzájuk intézett  segélykérő telefonhívásom után, mind hajnal kettőkor, éjszaka 11-kor, vagy délután négykor. Vagy rájönnek, hogy mindenképpen akarnak gyereket, mert vele biztosan könnyebb lesz, mint Donátával. A szobám fasza. IKEA és mosópor illat lengi be. Van hozzá egy ilyen walk in closet (külön bejáratú gardrób. a szerk.), mint Carrie Bradshawnak, ahol elrejthetem a nemlétező gönceimet, amiből soha nincs elég. Ha meg úgy érzem, hogy kupi van a szobában, mindent bedobálok oda és máris komfortosabban érzem magam, mer' amit nem látsz, az nem is létezik. Az ágyneműmön meg rajta van fehér alapon feketével az összes létező latin betű. Az egyik ismerősöm szerint egyszerűen csak azért, mert annyira együgyű vagyok, hogy súgni, és feliratozni kell nekem mondjuk azt, hogy alvás közben 'ZZzzzz', bizonyos szituációkban pedig 'ÁH AH'. Innen meg könnyen leolvasható.