2014. február 20., csütörtök

Semmi esetre sem szeretném, ha azt hinnétek, hogy kérkedni akarok ezzel, de sikerült kapnom egy új telefont. Azzal meg pláne nem akarok felvágni, hogy ez pont egy Galaxy Note 3, ami magasabb nálam, okosabb nálam, és igazából csak egy dologban nem tud leelőzni, súlyban, de mivel hatalmas, el tudom takarni vele akár az egész arcom, hogy ne ismerjenek fel, vagy az érintőképernyőhöz beépített hosszú ceruzával kiszúrni a szemét annak, akinek ez a tény nem tetszik. Ha bármiféle késztetést éreztek iránta, nyugodtan megadhatjátok a telefonszámotokat. Én annak csak örülök, hogy eggyel több embernek (dicsekedhetek!) szólhatok, ha mondjuk vészhelyzet áll elő és nem tudom a tartós tej szavatosságát. Ma már el is jutottam arra a szintre, hogy szerettem volna 1, azaz egy SMS-t írni, ehelyett pedig pontosan 4-et küldtem. (plusz-mínusz 30 a Lomtárba). Miután félórát vártam azután, hogy 90x megnyomtam a Küldés gombot az eredeti szöveggel, miszerint rémizgalmas egy tök jófej ember miatt elveszíteni az üzenet szüzességet és még mindig nem küldte el, elkeseredettségemben írtam egy másikat, amiben kifejtem, hogy mindenki pisiljen sörtől 40 napig, meg amúgy is, néha rágom a körmöm, ezt meg úgysem kapja meg senki! Pechemre ezt pont megkapta valaki, így írtam is neki, hogy előröl kezdjük. Majd elküldtem az eredeti szöveget, utána pedig megírtam, hogy a szüzességnek már mindegy, de bocsájtson meg nekem, ha még így is hajlandó velem szóba állni.

2014. február 18., kedd

Jó előre szólok, hogy a 2015-ös naptáratokban, a február 16-ára beírt Donát névnapot ér kiegészíteni egy A betűvel és akkor talán többen köszöntötök fel, mint kettő. Ebből az egyik természetesen MyVip Ági volt. Mondjuk mióta visszakötötték cirka 5 év után a Viva-t, időm sincs ilyen piti dolgokkal foglalkozni, fel kell zárkóznom. Az előbb is annyira elbambultam, hogy hoztam be magamnak egy kis müzlis tálba félbevágott konzerv barackot sziruppal, leraktam az asztalomra, majd fél óra múlva elkezdtem egy villával felverni, mert azt hittem tojás. Úgy vagyok ezzel az egész felnövés dologgal, mint az egyik pasi, aki 1 éve járkál a nyakamra és minden mondatát félve úgy kezdi el, hogy ' Esetleg...' Van is erről egy képem:

2014. február 11., kedd

A végzős bálról meg annyit, hogy bár eleinte megpróbáltuk a dekoráció alá elrejteni a feles poharakat, néhány kör után már teljesen feleslegesnek tűnt. Természetesen a vacsora után emiatt mi voltunk az elsők akik táncra perdültek és önfeledten énekelték a történelemtanárnak hogy, 'TaTaTanár úr, ha tudja a választ, mondja miért fáraszt? ohoÓh', az osztályfőnöknek meg '...te nem tudod, milyen jó nélküled! ', ezért nem született official-hivatalos profi fotós által készített Végzős bál 2014 feliratú képünk. Bár gondoltunk rá, csak már mire odakerült a sor mi roppant pirospozsgásak voltunk, a hajunk össze volt fogva, meg amúgy is, mondta a fotós, hogy ő márpedig nem csinál más, egyébként sokkal jobb helyszínen képet rólunk, csak az uncsi kék háttere előtt. Úgyhogy íme néhány amatőr fotó:

én vagyok a legszebb középső ló a világon!

az utolsó vacsora is megvolt. 



2014. február 6., csütörtök

Döbbenetes, hogy az ember kétségbeesésében mennyi mindenre képes! Amikor szerdán beleejtettem a telefonomat a WC-be, gondolkodás nélkül nyúltam utána. Majd gondolkodás nélkül töröltem meg a teljesen tiszta kéztörlőbe, szívogattam ki belőle szájjal a toalettvizet ééééés tettem töltőre, ami árammal működik. Veszélyvállalás ide, vagy oda, teljesen tönkrement, úgyhogy azóta 0-24-ben pörög az emlékére a Bay City Rollerstől a Bye Bye Baby. Tragikusabb viszont, hogy holnap ilyenkor már rég a végzős bálon kellene szlopálnom a becsempészett Hubertust az asztal alól, viszont rájöttem, hogy az új ruhámban a Green Peace-esek vonszolnának ki hálóba tekerve, hogy nehogy fogságba tartsák a kis Willyt. Ráadásul fekete, egyszerű és látva a többiek ruháját olyan leszek, mint 366 szecessziós és ógörög csoda mellett egy XXI. századi minimal art. Szerintetek, ha megnézek egy varrónői gyorstalpaló YouTube videót, holnap hatig kész lesz a ruhám a függönyből?

2014. február 4., kedd

Az a helyzet, hogy mostanában úgy hiányzik nekem néhány ember társasága, mint orrba pattanás. Félre ne értsétek nem lettem antiszocialista, csak már hittanórán is előbb nyitom meg az okostelefonomon a Bibolka nevű Bibliaolvasú kalauzt, mint a Facebook alkalmazást. Ma is mondták az osztálytársaim, hogy mialatt én ott mertem hagyni őrizetlenül a telefonom mellettük, 'Elolvastuk az üzeneteidet, te ribanc!'. Az egyetlen amiért ennek tekinthetnek az SMSeim miatt az az, hogy a Telenor 'Tisztelt Előfizetőnk!'-nek hív, ami valljuk be tényleg nagggggyon intim kapcsolatot árul el. De mit is gondoljak, ha 0-24-ben olyan emberekkel vagyok összezárva, akik kiselőadást tartanak arról, hogy Magyarország olyannyira szánalmas hely, hogy még az erdőink is annyira csicskák, hogy a róka bennük a csúcsragadozó, vagy megkérdezik, hogy beírják-e az érettségi jelentkezőlapra, hogy az angol feladatsort ők angol nyelven akarják megírni?