2014. február 18., kedd

Jó előre szólok, hogy a 2015-ös naptáratokban, a február 16-ára beírt Donát névnapot ér kiegészíteni egy A betűvel és akkor talán többen köszöntötök fel, mint kettő. Ebből az egyik természetesen MyVip Ági volt. Mondjuk mióta visszakötötték cirka 5 év után a Viva-t, időm sincs ilyen piti dolgokkal foglalkozni, fel kell zárkóznom. Az előbb is annyira elbambultam, hogy hoztam be magamnak egy kis müzlis tálba félbevágott konzerv barackot sziruppal, leraktam az asztalomra, majd fél óra múlva elkezdtem egy villával felverni, mert azt hittem tojás. Úgy vagyok ezzel az egész felnövés dologgal, mint az egyik pasi, aki 1 éve járkál a nyakamra és minden mondatát félve úgy kezdi el, hogy ' Esetleg...' Van is erről egy képem:

2014. február 11., kedd

A végzős bálról meg annyit, hogy bár eleinte megpróbáltuk a dekoráció alá elrejteni a feles poharakat, néhány kör után már teljesen feleslegesnek tűnt. Természetesen a vacsora után emiatt mi voltunk az elsők akik táncra perdültek és önfeledten énekelték a történelemtanárnak hogy, 'TaTaTanár úr, ha tudja a választ, mondja miért fáraszt? ohoÓh', az osztályfőnöknek meg '...te nem tudod, milyen jó nélküled! ', ezért nem született official-hivatalos profi fotós által készített Végzős bál 2014 feliratú képünk. Bár gondoltunk rá, csak már mire odakerült a sor mi roppant pirospozsgásak voltunk, a hajunk össze volt fogva, meg amúgy is, mondta a fotós, hogy ő márpedig nem csinál más, egyébként sokkal jobb helyszínen képet rólunk, csak az uncsi kék háttere előtt. Úgyhogy íme néhány amatőr fotó:

én vagyok a legszebb középső ló a világon!

az utolsó vacsora is megvolt. 



2014. február 6., csütörtök

Döbbenetes, hogy az ember kétségbeesésében mennyi mindenre képes! Amikor szerdán beleejtettem a telefonomat a WC-be, gondolkodás nélkül nyúltam utána. Majd gondolkodás nélkül töröltem meg a teljesen tiszta kéztörlőbe, szívogattam ki belőle szájjal a toalettvizet ééééés tettem töltőre, ami árammal működik. Veszélyvállalás ide, vagy oda, teljesen tönkrement, úgyhogy azóta 0-24-ben pörög az emlékére a Bay City Rollerstől a Bye Bye Baby. Tragikusabb viszont, hogy holnap ilyenkor már rég a végzős bálon kellene szlopálnom a becsempészett Hubertust az asztal alól, viszont rájöttem, hogy az új ruhámban a Green Peace-esek vonszolnának ki hálóba tekerve, hogy nehogy fogságba tartsák a kis Willyt. Ráadásul fekete, egyszerű és látva a többiek ruháját olyan leszek, mint 366 szecessziós és ógörög csoda mellett egy XXI. századi minimal art. Szerintetek, ha megnézek egy varrónői gyorstalpaló YouTube videót, holnap hatig kész lesz a ruhám a függönyből?

2014. február 4., kedd

Az a helyzet, hogy mostanában úgy hiányzik nekem néhány ember társasága, mint orrba pattanás. Félre ne értsétek nem lettem antiszocialista, csak már hittanórán is előbb nyitom meg az okostelefonomon a Bibolka nevű Bibliaolvasú kalauzt, mint a Facebook alkalmazást. Ma is mondták az osztálytársaim, hogy mialatt én ott mertem hagyni őrizetlenül a telefonom mellettük, 'Elolvastuk az üzeneteidet, te ribanc!'. Az egyetlen amiért ennek tekinthetnek az SMSeim miatt az az, hogy a Telenor 'Tisztelt Előfizetőnk!'-nek hív, ami valljuk be tényleg nagggggyon intim kapcsolatot árul el. De mit is gondoljak, ha 0-24-ben olyan emberekkel vagyok összezárva, akik kiselőadást tartanak arról, hogy Magyarország olyannyira szánalmas hely, hogy még az erdőink is annyira csicskák, hogy a róka bennük a csúcsragadozó, vagy megkérdezik, hogy beírják-e az érettségi jelentkezőlapra, hogy az angol feladatsort ők angol nyelven akarják megírni?

2014. január 28., kedd

Most, hogy hiperszuper Ferrari piros géllakk csoda van a körmömön, kedvem támadt írni nektek, mert baromi jól néz ki, ahogy gépelek a fekete klaviatúrán. Szóval tök cool, atomtrendy meg minden ilyen. Ha most ismerne Bill Clinton tuti engem választana Monica Lewinskynek, J.F. Kennedynek meg lazán én lehetnék a Marilyn Monroeja.
mondjuk nekik tuti nem volt nyúlfoguk. 

2014. január 12., vasárnap

Van abban valami életre nevelés, amikor a helyettesítő tesitanár olyan kemény edzést tart, hogy utána egy hétig úgy járkálunk a lányokkal, mint egy minimum 8,5 hónapos terhes, 78 éves, béna fóka. Természetesen ehhez illően viselkedve, egész héten, mindig másért küldtük le őket a büfébe, mondván kívánósak vagyunk, kihúzattuk a székeinket, masszíroztattuk a lábainkat és jajveszékelgettünk hangosan, hogy 'de bezzeg, ha nektek kellene ezt végigcsinálni!' Innen kérünk elnézést a leendő párjaiktól, hogy ezek után soha a büdös életbe nem akarnak majd gyereket. Ja! A MÁV pedig boldog karácsonyt kíván nektek, és elnézést kérnek a késésért...

2014. január 5., vasárnap

A szilveszterem egészen jól alakult, úgyhogy ha igaz a mondás, és egész éven nagyjából olyan dolgok fognak velem történni, mint az év első napjaiban, akkor habzsi-dőzsi-tutti-frutti. Kettőnullatizennégyben tehát gyakran írja majd bele a kis jegyzetfüzetembe a telefonszámát és nevét egy Harry hercegre hasonlító amerikai, rögtön a szerb haverja mellé. Az exem fizeti a vodkámat és sörömet. Hajléktalanokat etetek, nem bírságol meg a BKK és csak lógok a semmibe, mint a metrón a kapaszkodók.